Skip to main content

FENNTARTHATÓSÁGI PERCEPCIÓS INDEX 2025‎

Iránytű a magyar
bankszektor zöld
átállásához

Felülnézeti légi felvétel sűrű zöld erdőről, kanyargó kék folyóval a fák között

 

 

 

A Fenntarthatósági Percepciós Index (FPI) célja, hogy aktuális képet nyújtson a magyar pénzügyi szektor környezeti fenntarthatósági állapotának megítéléséről.

 Az FPI sokoldalú elemzést nyújt a magyar bankszektor környezeti fenntarthatóságról alkotott percepciójáról. A Mastercardnál ezzel arra törekszünk, hogy a piac igényeinek, kilátásainak és lehetőségeinek vizsgálatával és összefoglalásával támogassuk a bankokat a fenntarthatóbb és zöldebb jövő felé vezető úton.

 

 Töltsd le az indexet magyar nyelven



 Töltsd le az indexet angol nyelven

 

 

 

A Fenntarthatósági Percepciós Index pillérei


Az index egy objektív kritériumrendszer szerint, 1-től 100-ig terjedő skálán értékeli a bankok környezeti fenntarthatóság felé tett aktuális lépéseit, a fogyasztók percepcióját a magyar bankok környezeti fenntarthatósági teljesítményéről, valamint a bankok átláthatóságát. Az értékelt 3 fő dimenzió:

Banki Felkészültségi Percepció

 

Önbevallású adatok alapján méri fel a magyar kibocsátó bankok aktuális környezeti fenntarthatósági teljesítményét.

Kiberbiztonsági felmérés

Fogyasztói Percepció

 

Átfogó és megbízható képet ad a fogyasztók percepciójáról és véleményéről a magyar bankok környezeti fenntarthatósági tevékenységével kapcsolatban.

Fogyasztói Percepció

Átláthatóság

 

Felméri a kibocsátó bankok nyilvános környezeti fenntarthatósági jelentéseinek minőségét.

átláthatósági percepció

 

 

 

 

 

 

A Fenntarthatósági Percepciós Index eredményei

 

2025-ben a Fenntarthatósági Percepciós Index 100-ból 64 pontot ért el. Ez a 2 pontos változás növekedést jelent az előző évhez képest, ami fokozatos fejlődést mutat. Ezen belül az egyes alindexek egy több szempontú értékelést mutatnak a magyar kibocsátó bankok környezeti fenntarthatósági teljesítményének megítéléséről.




 

● 2025 ● 2024

Bank Readiness
 
 

Banki Felkészültségi Percepció

 

A Banki Felkészültségi Percepciós Alindex 2 ponttal nőtt a tavalyi eredményekhez képest. A magyar bankok erősítik ESG-alapjaikat, különösen az üzleti stratégia, működés és szabályozási megfelelés terén. Idén fontos fejlemény volt a körforgásos gazdaság elveinek, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásoknak és a vízvédelemnek az alapvető stratégiákba való beépítése. A bankok emellett a fenntarthatóságról szóló jelentéseiket is fejlesztik. E fejlemények hátterében nagyrészt olyan szabályozási keretek állnak, mint a CSRD, az uniós taxonómia és a Magyar Nemzeti Bank Zöld ajánlása.

 

 

 

Bank Readiness

 

Fogyasztói Percepció

 

Fogyasztói Percepció A Fogyasztói percepció alindex 41 ponton stagnál, ami arra utal, hogy a fogyasztók vagy nincsenek tisztában a bankok fenntarthatósági erőfeszítéseivel, vagy hogy az utóbbiak nem elég meggyőzőek számukra. Az intézmények fejlődése és a közvélemény percepciója közötti szakadék továbbra is fennáll. Míg a digitalizációt sokan környezetbarátnak tartják, a komplexebb ESG-kezdeményezések (pl. zöld kötvények, fenntartható mezőgazdaság finanszírozása) kevéssé ismertek. A kommunikáció visszaesése tovább mélyíti ezt a szakadékot, mivel a bankok ritkábban és szűkebb terjedelemben tájékoztatnak, sokszor az alacsony fogyasztói prioritás miatt.

 

 

Bank Readiness

 

Átláthatóság

 

Az Átláthatósági alindex 7 ponttal 88 pontra emelkedett, ami a szervezettebb ESG-kereteknek, az adatok jobb összehasonlíthatóságának és a külső auditok szélesebb körű bevezetésének köszönhető. A legtöbb jelentés azonban még mindig a bankok ökológiai lábnyomára összpontosít, így csak korlátozott figyelmet kap az, hogy a környezeti kockázatok hogyan befolyásolhatják a pénzügyi teljesítményt. Ez rávilágít a kettős lényegesség alkalmazásával kapcsolatos hiányosságra, amelyet az érdekelt felek és a szabályozók fokozódó elvárásai miatt létfontosságú lesz kezelni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes pillérek értékelése

 

Banki Felkészültségi Percepció

Az alindex önbevallású adatok alapján méri fel a magyar kibocsátó bankok aktuális környezeti fenntarthatósági teljesítményét. Ez a pillér öt komponensből áll:


Üzleti
stratégia		Összefoglalja, hogy a környezeti fenntarthatóság milyen mértékben van jelen a megkérdezett bankok üzleti stratégiáiban és pénzügyi terveiben.

Üzleti
tevékenységek		Megvizsgálja, hogy a bankok hogyan ültetik át a stratégiájukat az üzleti tevékenységeikbe; meghatároznak-e akcióterveket és teljesítménymutatókat, monitorozzák-e azokat; illetve figyelembe veszik-e a fenntarthatósági szempontokat a finanszírozott szervezetek és beszállítók kiválasztásánál.

Fenntarthatósági
tudatosság		Megvizsgálja, hogy a bankok mennyire tartják szem előtt a fenntarthatóságot a hitelezési folyamatuk során, és felméri a bankok zöld termék- és szolgáltatásportfólióját.

Zöld
átállás		Összefoglalja, hogy a környezeti fenntarthatóság milyen mértékben van jelen a megkérdezett bankok üzleti stratégiáiban és pénzügyi terveiben.

Közzététel és
szövetségek		Áttekinti a bankok fenntarthatóság-központú szövetségi tagságait, közzétételi tevékenységeit és az ESG-szabályzatoknak való megfelelést.

TUDÁS

A fogyasztók digitális fizetésekkel kapcsolatos tudásszintje és a digitális fizetés használatához szükséges ismeretek

 

 
 
A 2023-ban 54 pontot elérő Tudás alappillér jelenti a legnagyobb kihívást a fejlődés terén. Az alappillér 2020-as 51 pontos értékéről történt szerény növekedése arra utal, hogy a tudásszerzés terén az elmúlt években stagnált a fejlődés.

 

A stagnálás egyik oka az lehet, hogy a felmérésbe új és innovatív fizetési opciók kerültek (pl. közvetlen fizetés QR-kóddal vagy linken keresztül, Budapest Pay&Go szolgáltatás), így a fogyasztók nehezebben tudták megkülönböztetni egymástól a megoldásokat.

 Az alappillér néhány fontos mutatója: 

A felhasználók
60%-a
tisztában van azzal,
milyen biztonsági intézkedések
állnak rendelkezésükre
A megkérdezettek több, mint
50%-a
ismeri a jelenleg elérhető,
digitális fizetési módokat
A magyarok
47%-a
gondolja biztonságosnak
a digitális fizetést
A megkérdezettek
50%-a
kényelmesnek találja a
a digitális fizetési módokat

HASZNÁLAT

Mintázat a digitális fizetési szokások elterjedtségéről, azok alkalmazásáról és a készpénzzel összevetett helyzetükről

 

 
 
A Használat alappillér 2023-ban 54 ponttal 2 pontos növekedést ért el a 2022-es évhez képest. Ez az eredmény a piac fokozatos fejlődését jelzi, ugyanakkor kiemeli a használat elterjedésében rejlő jelentős növekedési lehetőséget.

 

A készpénzes fizetés a biztonság- és kényelemérzet miatt még mindig jelen van, ezért továbbra is szükség van a digitális fizetési alternatívák népszerűsítésére és a fogyasztók teljeskörű tájékoztatására.

 Az alappillér néhány fontos mutatója: 

A magyarországi bankkártyahasználat
62%-át
bankkártyás vásárlási
tranzakciók teszik ki
a készpénzfelvétellel szemben
A felmérésben résztvevők
71%-a
kapja a teljes jövedelmét átutalással
A mobiltárcák használata
a teljes tranzakciószám
23%-át
teszi ki
Az aktív kártyák
79%-a
valamilyen formában
el van mentve egy platformon

 

 

 

 

 

 

A fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások

 


Mivel a pénzügyi szektor jövőjét a fenntartható finanszírozás és a klímasemleges bankolás fogja meghatározni, a pénzügyi intézményeknek jelentős módosításokat kell eszközölniük a működésükben ahhoz, hogy javítsák a környezeti fenntarthatósági teljesítményüket. Ezek a módosítások azonban komoly kihívásokkal járnak, amelyek lelassíthatják a bankokat a környezet szempontjából fenntartható működés felé vezető úton.

Az adatok elérhetősége

 


A vállalatoknál a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos adatok hiányát a belső erőforrások és ismeretek hiánya okozza, azonban az ESG-vel kapcsolatos szabályozások (pl. CSRD) javulást hoztak a vállalatok jelentéskészítési képességeiben. Az adatokkal kapcsolatos hiányosságok két fő szempontból hátráltatják a bankok zölddé válásra irányuló törekvéseit. A bankok saját, közvetlen és közvetett károsanyag-kibocsátásával foglalkozó jelentések készítése jelenleg a bankszektor előtt álló egyik legnagyobb kihívás, mégpedig az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos nehézségek miatt. Emellett a pénzügyi intézményeket kihívások elé állítják a zöld hitelezési és hitelelbírálási folyamatok, amelyek során a pénzintézetek igyekeznek pontosan felmérni a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét és klímaváltozással kapcsolatos kockázatait.

Modern irodai prezentáció, ahol egy férfi egy nagy képernyőn látható színes adatgrafikonokat és dashboardot elemez a munkatársai előtt.

Ismeret

 


A lakossági banki ügyfelek nem rendelkeznek elegendő ismerettel a fenntarthatósághoz köthető témaköröket illetően; felmérésünk szerint a magyar lakosságnak csak a fele van tisztában a fenntarthatóság jelentésével, és a fogyasztóknak csak 13%-a beszél erről a témáról rendszeresen az ismerőseivel, barátaival és családjával. Ez a banki kommunikáció csökkenésének egyik jelentős következménye, ami ugyanakkor az alacsony fogyasztói érdeklődésnek köszönhető. Hasonlóképp, jellemzően a vállalati ügyfelek sincsenek tisztában azzal, hogy a zöld átállás milyen fejlesztéseket és befektetéseket igényel. Az ismeretek hiánya arra is utal, hogy oktatási szempontból komoly szükség lenne arra, hogy a lakossági és a vállalati banki ügyfelek egyaránt tájékoztatást kapjanak a fenntarthatóság fontosságáról, ami javítaná a vállalkozások jelentéskészítési képességeit, növelné a zöld banki termékek iránti igényt, és ezáltal új üzleti lehetőségeket teremtene, valamint zöldítené a gazdaságot.

Egy vörös hajú tanácsadó mosolyogva mutat rá egy dokumentumra, miközben egy férfi ügyfél éppen aláírja azt az asztalnál.

Hozzáállás

 


Nincs egyöntetű egyetértés a célkitűzések és a hozzáállás terén, mivel a legtöbb bank az anyagi források környezetvédelmi célokra való fordítását befektetésnek tekinti (hosszú távú üzleti lehetőségeket keresve), más bankok viszont költségnek, mivel e ráfordítások rövid távon üzleti lehetőségek feladásával járnak, főleg egy magas kamatkörnyezetben. Ezen felül a bankoknak számos más prioritással is meg kell küzdeniük, miközben a szabályozási változások jelentős erőforrásokat igényelnek, így kevesebb kapacitás marad a konkrét fenntarthatósági kezdeményezések megvalósítására. A fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések egységességének hiánya nemcsak a pénzügyi intézmények körében, hanem az értéklánc más szereplőinél is megfigyelhető. A gazdaság zöldebbé és klímasemlegessé tételéhez egy szabályozott, koordinált megközelítés szükséges (pl. amelynek keretében minden bank ugyanazokat a hitelezési szabályokat követi), hogy minden pénzügyi intézmény hasonló formában vegyen részt a fenntarthatósági célok megvalósításában.

Madártávlati felvétel egy végtelennek tűnő, trópusi tengerpartról, ahol a sötétkék óceán találkozik a sűrű, zöld pálmaerdővel.

 

 

 

      

 

 

       

Módszertan

 

Az index 9 bankot foglal magában a Magyarországi pénzügyi szektorból, összesen 61 mutató alapján. A fő teljesítménymutatók között az adatok rendelkezésre állása és minősége, összehasonlíthatósága és megkülönböztethetősége alapján válogattuk. Fontos volt az is, hogy az indexet úgy struktúráljuk, hogy a jövőben replikálható és könnyen kibővíthető legyen, például az ESG keretrendszer további részeire kiterjesztve.

Nyilvános források: Módszertanunk kialakításához és a releváns mutatók kiválasztásához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös Zöld pénzügyi jelentése, valamint a 2024-es Zöld ajánlása és a Fenntarthatósági jelentése szolgált alapul, valamint számos hazai és nemzetközi nyilvános forrás, mint az Európai Bizottság, az ENSZ és a Magyar Nemzeti Bank közleményei.

MAGYAR NYELVŰ RIPORT

Elolvasom‎
Ködös hegyvidéki táj fenyőerdővel, rajta a „Fenntarthatósági Percepciós Index 2024” felirat és egy dekoratív kör alakú grafika

ENGLISH REPORT

Read
Felülnézeti fotó egy kanyargós erdei útról sűrű fenyvesben, rajta a „Sustainability Perception Index 2024” felirat és egy grafikai körív.

 

 

 

Fenntarthatósági Percepciós Index