10 termékinnovációs stratégia legjobb gyakorlatai

A termékinnováció a termékek fejlesztésének vagy továbbfejlesztésének folyamata a vásárlói igények jobb kielégítése érdekében. Ez a folyamat új termékeket eredményezhet, amelyek segíthetnek betölteni egy piaci rést, vagy új funkciókkal vagy jellemzőkkel egészíthetik ki a meglévő termékeket a vásárlói élmény javítása érdekében.

A fogyasztók folyamatosan fejlődnek, és a hatékony termékinnováció alapja, hogy folyamatosan nyomon kövessük igényeiket. Gondoljunk csak egy italra, és arra, hogy azt milyen végtelen módon lehet felfrissíteni és javítani. Fenntarthatóbb csomagolás? Különböző ízek? Jobb egészségügyi előnyök?

A termékinnovációs legjobb gyakorlatok segíthetnek a vállalkozásoknak versenyképesek maradni. Azáltal, hogy új, innovatív, egyedi előnyökkel és értékkel rendelkező termékeket kínálnak, a vállalkozások növelhetik a vásárlói elégedettséget, ösztönözhetik az ismételt vásárlásokat, valamint tartós vásárlói kapcsolatokat és hűséget alakíthatnak ki. A termékinnováció segíthet a vállalkozásoknak abban is, hogy támogassák a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) célokat, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az egészségügyi eredmények javítását és a hozzáférhetőség növelését. Ezzel a folyamattal a vállalkozások új hatékonysági előnyökhöz juthatnak az ellátási láncban, és csökkenthetik a költségeket, ami tovább növeli a nyereséget.

• Pozicionálás: A fejlődő pozicionálás azt jelenti, hogy egy meglévő termékből kiindulva megváltoztatjuk a termék megítélését és használatát, gyakran a célközönség megváltoztatásával vagy kiszélesítésével. Például egy szabadidős utazásokat kínáló utazásszervező átalakíthatja pozicionálását, hogy jobban bevonja az üzleti utazókat, vagy egy csúcskategóriás divatmárka elindíthat egy középkategóriás ruházati vonalat, hogy márkáját elérhetőbbé tegye a fogyasztók számára. Az innováció pozicionálása kritikus fontosságú az üzleti növekedés szempontjából; a kiskereskedők több mint fele szerint az új piacokon való terjeszkedés a legfontosabb stratégiai prioritás.
• Paradigma: Paradigma: A paradigma fogalmak vagy minták elkülönült halmaza. A paradigma-innováció túlmutat más típusú innovációkon, és megváltoztathatja az alapvető üzleti modellt. A paradigma-innováció gyakori példája a Netflix üzleti modelljének fejlődése. A vállalat kezdetben DVD-ket kölcsönzött az ügyfeleknek közvetlen postai úton. Aztán a technológia fejlődésével és a fogyasztói elvárások alakulásával teljesen online streaming szolgáltatássá, később pedig TV- és filmgyártó céggé alakult át.

A termékinnováció példái minden nap, minden iparágban a szemünk előtt bontakoznak ki. Sokukkal saját otthonunkban is találkozhatunk.

Gondoljon azokra az eszközökre, amelyeket a napi feladatok elvégzéséhez, például a főzéshez használ. Az OXO háztartási cikkeket gyártó cég olyan ferde mérőpoharakat fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy a méréseket a pohárba nézve olvassa le. Ez egy egyszerű megoldás egy gyakori problémára, amely segít az embereknek könnyebben mérni és főzni ahelyett, hogy le kellene hajolniuk, hogy lássák a mérővonalakat.

Az innováció az általunk fogyasztott dolgokban is mindenütt jelen van. Az olyan CPG-márkák, mint a Beyond Meat, forradalmasították például az élelmiszeripart. A Beyond Meat olyan növényi alapú fehérjéket kínál, amelyek íze megkülönböztethetetlen az állati hústól, így a fogyasztók élvezhetik kedvenc ételeiket, például a hamburgereket és steakeket, ráadásul az egészség és a környezetvédelem szempontjából is előnyösek. Sok márka a termékeket is átcsomagolja, hogy fenntarthatóbbá váljanak. A dobozos víz 100% újrahasznosítható, és hozzájárul a műanyaghulladék kiküszöböléséhez. A biológiailag lebomló és komposztálható csomagolások is egyre nagyobb teret nyernek.

A termékinnováció is hozzájárult ahhoz, hogy a mindennapi teendőkből eltűnjenek a súrlódások. Az Amazon Echo bevezetése forradalmasította az emberek egyszerű feladatainak elvégzését, mivel lehetővé tette számukra, hogy a hangjukat használva telefonáljanak, megnézzék az időjárást vagy hozzáadjanak termékeket az Amazon kosarukhoz. Az olyan bomlasztó technológiák, mint a hangalapú és a mesterséges intelligencia, egyre nagyobb lendületet vesznek, és segíthetnek a vállalkozásoknak felgyorsítani az innovációt és újszerű termékkoncepciókat kifejleszteni.

A termékinnovációs legjobb gyakorlatok valószínűleg segítettek ezeknek a vállalkozásoknak tartós, hatásos termékeket létrehozni.

Az ötletelés, vagyis az új ötletek kitalálása minden termékinnovációs folyamat alapja - de ha arra várunk, hogy az ihlet beinduljon, az elszalasztott lehetőségekhez vezethet.

Az innovatív termékötletek kidolgozásának egyik stratégiája az emberközpontú megközelítés, amely a leggyorsabban és a legkisebb kockázattal járó módon juttat el a végcélhoz. Ez a megközelítés az embert helyezi a termékfejlesztés középpontjába, azzal a céllal, hogy egy emberi szükségletet vagy problémát kezeljen. A célvásárló azonosítása az első alapvető fontosságú lépés.

Miután átgondolta ügyfelét, annak igényeit és fájdalmas pontjait, itt az ideje, hogy alaposan megvizsgálja az adott problémát - ezt gyakran úgy is nevezik, hogy "beleszeret" a problémába. Ennek a folyamatnak egy konkrét és megvalósítható problémafelvetést kell eredményeznie. Ez a kijelentés egy kiindulópont. Innen kiindulva ötletelhet olyan termékinnovációkat és fejlesztéseket, amelyek közvetlenül a problémára irányulnak. Az ügyfél iránti empátia kritikus fontosságú. Képzeld magad a helyükbe, és próbáld megérteni a mentális modelljeiket, vagy azt, hogy hogyan látják a dolgokat.

Az ötletelésnek nincs egyetlen "helyes módja". Fontolja meg, hogy különböző típusú - strukturált és strukturálatlan, egyéni és csoportos - ötletbörzéket szervezzen, hogy az elméjét különböző módokon működtesse. Számos technika segíthet, többek között:

• A gyors ötletelés során rövid idő alatt nagy mennyiségű ötletet generálunk. A csoportban mindenki annyi ötletet ír le, amennyit csak tud egy meghatározott időn belül, mielőtt bármilyen ötletet megosztanának vagy megvitatnának. Ez elősegítheti a kreatív gondolkodást azáltal, hogy megakadályozza az idő előtti ragaszkodást egy adott ötlethez, és megszünteti a csoportos ítélkezést.
• A Brainwriting egy nonverbális módszer, amelynek során minden résztvevő önállóan leír egy ötletet a problémafelvetéshez kapcsolódóan, majd átadja ötletét a következő személynek, hogy az építsen rá. A brainstorming végére minden egyes ötletet kibővítettek és átdolgoztak, és a csoport mérlegelheti, hogy mely ötleteket folytassa.
• A Starbursting egy olyan keretrendszer, amely segíthet a csapatoknak, ha már előálltak néhány kezdeti ötlettel. Ez a módszer egy sor kérdés köré épül - gyakran ki, mit, hol, mikor, hogyan és miért. Ez a megközelítés új gondolatmeneteket tárhat fel, és segíthet a termék ütemtervének kialakításában azáltal, hogy a csoportot egy sor kérdés megválaszolására készteti. Például: Miért akarják a vásárlók ezt a terméket? Mennyibe kerülne? Mikor van itt a megfelelő idő a kiadásra?

Az új ötletekkel való előállást időnként kihívásnak érezhetjük. Ezekben a pillanatokban ne feledje, hogy ha megrekedt az eredeti ötleténél, akkor lehet, hogy nem érti eléggé a problémát vagy az ügyfelet, vagy nem ismeri meg eléggé az új koncepciókat.

Új termékeket szeretne bevezetni? Ez a 10 legjobb termékinnovációs gyakorlat segíthet a gyümölcsöző ötletelésben, és segíthet az újszerű ötletek generálásában.

1. Emberközpontú megközelítés elfogadása.

A termékinnovációnak mindig az emberi szükségletek köré kell összpontosulnia. Ezt a megközelítést "emberközpontú tervezésnek" nevezik. Az alapfeltevés egyszerű: az új termékötletek hatékony ötleteléséhez gondosan figyelembe kell venni az ügyfél igényeit és céljait. A mögöttes szükséglet megértése és megértése kritikus fontosságú az olyan termékek létrehozásához, amelyek visszhangot keltenek az ügyfelek körében. Egy strukturált innovációs módszertan, mint például a tervezési gondolkodás, segíthet biztosítani, hogy szándékosan újítson, és az ügyfél igényeit tartsa elsődlegesen szem előtt. Ez a megközelítés olyan kulcsfontosságú szakaszokat foglal magában, mint az ötletelés, a prototípusalkotás és a tesztelés. Ezt a folyamatot követve az emberi szükségletet egy meggyőző problémafelvetéssé, majd egy újszerű ötlethalmazzá, végül pedig egy robusztus tesztkoncepcióvá alakítja át.

2. Merüljön el a probléma megértésében.

Az emberközpontú tervezés azt jelenti, hogy az embert helyezzük a problémák középpontjába. Használjon tehát kvalitatív kutatásokat, például interjúkat és fókuszcsoportokat a kihívások és valós tapasztalatok feltárására és megoldására. A probléma közvetlen kezelésére tett kísérlet kihívást jelenthet, ezért bontsa azt kisebb összetevőkre. Lehet, hogy például egy mobilalkalmazást szeretne fejleszteni. Ha olyan visszajelzést kapott, hogy az alkalmazás használata nem könnyű, fontolja meg a különböző lehetőségeket. Tudja csökkenteni a bejelentkezéshez szükséges lépések számát, javítani a betöltési sebességet vagy egyszerűsíteni a felhasználói felületet? Ahhoz, hogy valóban megfeleljen az igényeiknek, szükség van-e egyáltalán néhány olyan funkcióra, amelyeket eredetileg is terveztek?

3. Érezze át az ügyfelét.

Bár a vásárlói igény a kirakós játék egyik kulcseleme, a legjobb gyakorlat azt kívánja meg, hogy holisztikusabban gondolkodjon arról, hogy ki az ügyfél. Mit szeretnek és mit nem szeretnek? Hol és mikor költenek? Milyen típusú médiát fogyasztanak? A célvásárló és viselkedésének mély megértése - még ha nem is "kapcsolódik" ehhez a konkrét problémához - teljesebb képet ad, és segít a termékfejlesztési folyamat megalapozásában.

4. Kerülje el, hogy megrekedjen az első ötletnél.

Ha már meghatározta a problémafelvetést és megértette az ügyfél nézőpontját, itt az ideje, hogy elkezdje a brainstormingot. Az ötletelési fázis ijesztőnek tűnhet, de a különböző típusú brainstorming-gyakorlatok elősegítésével maximalizálhatja az együttműködést, és lehetőséget teremthet az inspirációra. Gyakran előfordulhat, hogy úgy indulsz neki egy brainstormingnak, hogy van egy előre kialakított elképzelésed arról, hogy hol fogsz landolni, de próbálj meg nem megragadni rajta. Nem mindig az első ötleted a legjobb, ezért maradj nyitott más ötletekre és nézőpontokra.

5. Fedezze fel a megoldáshoz való eljutás különböző módjait.

Ahhoz, hogy ne ragaszkodjon túlzottan egy ötlethez, célzottan fontolja meg más lehetőségeket is. Ismerje meg, hogy más iparágak hogyan közelítik meg az emberi szükségleteket és a termékinnovációt. Azzal, hogy szándékosan eltérsz a kedvenc ötletedtől, majd újra visszatérsz hozzá, javíthatod az eredeti koncepciódat. Ne feledje, hogy minél szélesebb az ötletek skálája, annál nagyobb az esélye, hogy valami zseniálisat találjon ki.

6. Hívja be a szakértőket.

Ahogy elkezdi körbejárni a termékkoncepcióját, győződjön meg róla, hogy azt az érdekeltek széles csoportjával validálja. Szánjon elegendő időt és erőforrást külső kutatások elvégzésére és a tárgyi szakértőkkel (kkv-k) való találkozókra. A hozzáértő kkv-k segítenek szélesebb piaci kontextust teremteni, és biztosítják, hogy az Ön ötlete életképes legyen. A szakértők csoportjának összehívása során a különböző nézőpontok meghallgatását helyezze előtérbe, hogy elősegítse az együttműködést és felgyorsítsa az innovációs folyamatot.

7. Prototípusok kifejlesztése a koncepció tesztelésére.

A külső szakértők segítenek a téma tekintélyének biztosításában. A végső szót azonban mindig az ügyfeleké kell, hogy legyen. Az ötlet teszteléséhez a terméktervezésen kell dolgoznia, és prototípusokat kell kifejlesztenie. A prototípusok különböző formákat ölthetnek - például egy fizikai tárgy vagy egy platform makettje -, de mindig reális képet kell nyújtaniuk a termék működéséről. Az ötlet életre keltése prototípusok készítésével segít a termék vizualizálásában, mielőtt belevágna a teljes körű termékfejlesztésbe. Ha megmutatja a terméket egy tesztfelhasználói csoportnak, hogy interakcióba léphessenek vele, valós idejű visszajelzéseket gyűjthet, és továbbfejlesztheti és javíthatja a terméket.

8. Folyamatos visszacsatolás fenntartása.

A sikeres termékinnovációs folyamat nem ér véget a termék bevezetésével. A folyamatos visszajelzések nemcsak a tesztelési szakaszban, hanem a termék piacra kerülése után is elengedhetetlenek. Tartsa nyomon, hogyan reagálnak a felhasználók a termékre, hogy később javíthassa azt, és termékfejlesztéseket vezethessen be. Ez alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy terméke ne váljon irrelevánssá vagy feleslegessé az emberi igények és a technológia folyamatos fejlődésével.

9. Használjon adatokat a siker mérésére.

Bár az innovációnak mindig a kreativitásban és az együttműködésben kell gyökereznie, az adatok kiemelkedő fontosságúak. A vásárlói visszajelzések összegyűjtése mellett a termék általános piaci teljesítményére vonatkozó adatokat is össze kell gyűjtenie és elemeznie kell. Határozza meg a termék teljesítményének mérésére szolgáló mérőszámokat vagy kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI-k), majd nézze meg a múltbeli adatokat, hogy összehasonlítási alapokat gyűjtsön. A termékinnovációt gyakran az elfogadás és a nyereségre gyakorolt hatás alapján mérik. Az itt gyűjtött információk segíthetnek a marketing- és pozicionálási erőfeszítésekben, valamint a jövőbeli termékdöntésekben is.

10. Az innováció kultúrájának támogatása.

Ne feledje, hogy az innováció nem egyszeri dolog. A megfelelő környezet kulcsfontosságú a sikeres innovációs folyamat elősegítéséhez és az újszerű termékek létrehozásához. Ösztönözze az együttműködést a különböző csoportoktól érkező információk összegyűjtésével és a különböző nézőpontok meghallgatásának biztosításával. Az innováció ritkán valósul meg egyedül, és a vezetőknek ezt a gondolkodásmódot kell elsajátítaniuk a csapataikban. Az ilyen típusú kultúra ápolása időbe telik, de hosszú távon kifizetődő lesz.

A termékinnovációs legjobb gyakorlatok segíthetnek a piacra jutásban, de az innováció nem áll meg itt. Hozzon létre egy folyamatos visszajelzési hurkot, hogy megértse, mi tetszik és mi nem tetszik az ügyfeleknek, és a jövőbeni iterációkban javítsa a terméket.

Az is fontos, hogy adatokat gyűjtsön a termék általános teljesítményének számszerűsítéséhez. Egy termék sikerének végső mércéje az elfogadottság és a jövedelmezőség. Más szóval, hányan használják? És segített-e ez az üzleti növekedésben?

A konkrét, mérhető mérőszámok meghatározása segít a teljesítmény értékelésében. Az elfogadási arány meghatározásához például érdemes megvizsgálni a termék piaci elterjedtségét. Ez annak mérőszáma, hogy a termék becsült teljes piacához viszonyítva hány célvásárló használja a terméket. A piaci penetráció kiszámításához pontosan meg kell határoznia a jogosult ügyfelek populációjának piaci méretét. Összehasonlíthatja a piaci penetráció szintjét a versenytársakéval is, hogy megértse terméke versenyképességét.

Bár a piaci penetráció az elfogadás erős jele, az elemzésnek nem szabad itt megállnia. Gyűjthet adatokat a felhasználói elkötelezettségről is, ami azt mutatja meg, hogy az emberek milyen gyakran használják a terméket, vagy milyen gyakran lépnek kapcsolatba vele, mennyi ideig és milyen gyakran használják. Az emberek megvásárolhatják vagy kipróbálhatják a terméket, de csak az aktív használat biztosítja a termék hosszú távú sikerét.

Végül, hogy megértse az alsó sorra gyakorolt hatást, nézze meg az elemzési eszközöket. Ezek segítségével elkülönítheti és számszerűsítheti a termék bevezetéséből származó többletbevételt, átvágva minden egyéb zajt.

A termékinnováció mérésére szolgáló megbízható mérőszámok megtalálása kulcsfontosságú lépés a folyamatban. Végső soron a siker minden mérőszámának vissza kell kapcsolódnia az ügyfél problémájához vagy céljához. Más szóval, a termékünk hatékonyan kezelte az alapvető emberi szükségletet?