A megnövekedett geopolitikai feszültségek hatására az EU fokozatosan a nagyobb stratégiai autonómia és rugalmasság irányába mozdult el azzal a céllal, hogy csökkentse a más országoktól és külföldi szolgáltatóktól való függőséget. A stratégiai autonómia az elmúlt években az Európai Bizottság egyik legfontosabb politikai irányvonalává vált, és várhatóan a nagyobb autonómia és az EU globális szereplőként elfoglalt pozíciójának megerősítése a következő Európai Bizottság számára is kulcsfontosságú marad.

A nyílt stratégiai autonómia nemzetközi együttműködés és a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén történő előmozdítása, a szilárd szabályozási felügyelet és az innovatív jogi keretek biztosítása mellett, képezheti Európa jólétének alapját. Mivel a méretgazdaságosság döntő szerepet játszik számos gazdasági és társadalmi kezdeményezés sikerében (vagy kudarcában), törekednünk kell a maximális interoperabilitásra, a globális szabványokra és a határokon átnyúló kereskedelem és szolgáltatások előtt álló minél több akadály felszámolására.

Az EU határozott kezdeményezéseket hozott létre a gazdaság digitalizációjának támogatására, többek között a kkv-k és a polgárok támogatására olyan jelentős finanszírozási programokon keresztül, mint a NextGenerationEU és az európai készségfejlesztési menetrend. A digitális átalakulás azonban a kiberbiztonság fontosságát is növelte. Az Európai Bizottság munkaprogramja tükrözi ezt a tendenciát a kiberbiztonságra, valamint a kommunikáció és az adatok védelmére irányuló kezdeményezések előmozdításával. Ezek a témák mindannyiunk számára a napirend élén maradnak, és a magánszektorral való széles körű beruházásokra és partnerségekre lesz szükség a társadalom felgyorsult digitalizációjával kapcsolatos biztonsági kihívásokra való felkészüléshez és azok kezeléséhez.

A vállalkozásoknak és a polgároknak rendelkezniük kell azokkal a készségekkel és eszközökkel, amelyekkel boldogulni tudnak a digitális gazdaságban, és képesek lesznek megbirkózni a kiberbiztonság és a csalások felderítésének növekvő kihívásaival. A digitális átalakulás felgyorsítását célzó célzott támogatási programokkal kombinálva az EU-nak arra kell törekednie, hogy a digitális korszakban teljes mértékben kiaknázza gazdasági potenciálját, és az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a biometria kétségtelenül elősegítik ezt a folyamatot.

Kulcsfontosságú az áttörést jelentő digitális technológiákba való beruházás és Európa innovációs vezető szerepének megerősítése. Az EU például nagy összegeket fektet be a mesterséges intelligencia, az adatok és a robotika ökoszisztémájának jövőbeli fejlesztésébe; a Digitális Európa program 84 millió eurót fordít a mesterséges intelligencia megerősítésére, míg Európa "kvantumvölgydé" való átalakítása az EU régi célja. E célok elérése érdekében a következő európai vezetésnek nemcsak a kutatást és az új technológiák bevezetését kell tovább ösztönöznie. Biztosítania kell továbbá, hogy az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, megbízhatóak legyenek, és a polgárok javára legyenek kifejlesztve.

A virágzó Európa csak úgy érhető el, ha a kulcsfontosságú iparágakban egyértelműen az innováció vezető szerepére összpontosítunk. Ennek érdekében az új technológiákban rejlő lehetőségeket - beleértve a mesterséges intelligenciát és az adatok felhasználását - teljes mértékben és felelősségteljesen ki kell aknázni, miközben ki kell építeni az ezekbe vetett bizalmat. Ezenkívül az uniós kormányoknak példát kell mutatniuk azáltal, hogy továbbfejlesztik e-kormányzati szolgáltatásaikat, és az innovációt közvetlenül eljuttatják polgáraikhoz.